Crusader - Egy történelmi játékrendszer

Sziasztok,

Úgy gondolom itt az idő, hogy az általunk legtöbbet játszott játékrendszerről nyújtsak egy kis ismertetőt. Teszem ezt azért is, mert mostanában megnőtt az érdeklődés az ókori-középkori játékrendszerek iránti és úgy gondolom, hogy ez a kiváló rendszer kicsit méltatlanul szorult a háttérbe a 'nagyok' között.

A Crusader-t meglepő módon a Crusader Publishing adja ki és beszerezhető pdf formátumban is, amihez nagyon baráti áron lehet hozzájutni. A rendszer több méretarányban is játszható, de mi az 1/72-es méretarányban játszunk, elsősorban az olcsósága miatt. Persze lehetőség van az összes ismert méretaránnyal játszani a játékot (6mm – 28mm).

A játszható korszakot nézve is széles spektrumon használhatjuk: ókortól kezdve egészen a reneszánszig vezethetünk hadakat a szabályrendszer segítségével. A későbbi korszakokra (Ló és Muskéta, stb.) szintén van a kiadónak rendszere (Rank&File), ez nem sokban tér el az itt leírtaktól, de vannak különbségek.

A rendszer nem egyedileg talpalt figurákat használ, hanem a figurák többedmagukkal kerülnek fel a talpakra. A talpak osztagokat alkotnak, ennek van minimum és maximum értéke is, tehát nem állíthatunk ki akármekkora méretű falanxot. A talpakon lévő figurák száma meghatározza milyen egységgel is állunk szembe: alakzatban harcoló gyalogság – 4 figura, előcsatározók és lovasság – 2 figura. Harci gépek, elefántok, szekerek 1 modellel szerepelnek a talpon. Van még egy egység fajta a Könnyű gyalogság, bár erre konkrét szabály nincsen a könyvben, de mi 3 figurával alakítjuk ki a talpat, mert ez az osztag bír az alakzatban harcolók és az előcsatározók néhány tulajdonságával és így könnyebben megkülönböztethető más osztagoktól.

A talpméretek a következő képen alakulnak:

Gyalogság – 40×40mm

Lovasság - 50×50mm

Szekerek, harci gépek, elefántok – 60mm széles talp, aminek mélységét a modell határozza meg.

A rendszer 2 kockát használ: a legfontosabb és legtöbbet használt kocka a D10. Ezt használjuk a találat dobásoknál, moráltesztnél. A másik kocka a D6, ennek használata a Kiképzés teszteknél történik és a véletlenszerű értékek dobásánál (menekülés, illetve a közelharcban a véletlen faktort szolgáltatja – lásd később). A rendszer 'inch' mértékegységet használ a mérésekhez és a játékban, bármilyen távolságot, bármikor le lehet mérni.

A statisztikák:

Minden talp a következő statisztikákkal rendelkezik, függetlenül attól milyen egységről van szó.

Morál, Közelharc érték, Lövés érték, Sebpontok száma, Támadások száma, Kiképzés&Fegyelem, Mozgás érték, Páncélzat és persze a Pont érték.

A kör:

A rendszer itt még a szokásos én lépek, te lépsz elvet követi, azaz a játékosok egymás utáni köreikben cselekszenek. Amiben más ez a rendszer az az, hogy a játékos körén belül nincsenek fázisok! Ez nagyobb szabadságot ad a játékosnak a haditerv kivitelezésében, dinamikusabb a játék, ugyanakkor talán jobban kell gondolkodni, mikor mivel is lépjek. Azonban két megkötés azért mégis van e 'szabadságot' illetően: az egyik, ha van menekülő egység a pályán, akkor a kört ennek vagy ezeknek az egységeknek a sorakoztatásával kell kezdeni! A másik: a Fanatikus és Heves egységekkel minden saját kör elején egy tesztet kell végrehajtani. Ez a teszt fogja megmutatni, hogy a parancsnok az ellenőrzése alatt tartja e ezeket az osztagokat, vagy nem. Ha nem sikerül a teszt, akkor ezek az osztagok a maguk feje után mennek legalább egy körig.

E két szabálytól eltekintve a játékos olyan sorrendben lép az egységeivel, ahogy azt szeretné.

Tehát lényegében a kör úgy néz ki, hogy kiválasztunk egy osztagot, végrehajtjuk azt amit szeretnénk, majd jön a következő egységünk. Ezt addig folytatjuk, amíg van olyan osztag akivel nem léptünk vagy, amikor úgy látjuk, hogy megvan amit szerettünk volna.

Azonban van egy csavar a rendszerben és ezért nem mindegy mikor kivel cselekszünk: ha egy osztagunk a körében elmenekül vagy teljesen megsemmisül, akkor elveszítjük a kezdeményezést és rögtön az ellenfél kezdi meg a körét! Így az addig nem aktivált osztagaink kimaradnak. Ez jelképezi a sereget ért veszteség bénító és zavart keltő hatását.

Az aktiválás:

Ahhoz, hogy az osztagainkat használhassuk, azokat aktiválni kell. Az aktiválandó egységet megnevezzük, majd elmondjuk mit szeretnénk csinálni. Lényegében az aktiválás a mozgással kezdődik, utána lőhetünk (ha van az osztagban lőfegyver) vagy, ha rohamoztunk, akkor jöhet a közelharc. Azért nem ennyire egyszerű a helyzet, mert az aktiválás az egyszerű cselekedetek esetén 'ingyenes'. Tehát, ha csak előre akarunk mozogni, rohamozni szeretnénk, akkor ezt azonnal végre is lehet hajtani. Vannak viszont bonyolultabb cselekedetek, pl: alakzatváltás, arcvonal váltás, oldalra-és hátralépés. Ezek használatához Kiképzés teszt szükséges, ha nem dobjuk meg, az osztag semmit sem csinál a körben! Persze mozogni nem kötelező, de lövés után például már nem lehet mozogni (azért erre is van kivétel a Párthus lövés képességgel).

Lövés:

A lövés a szokásos módon zajlik, ha az osztagunk lőfegyverrel rendelkezik, a mozgás után lehet lőni (persze mozogni nem kötelező). Itt számít a célpont páncélzat értéke, a lőtávolság, volt e mozgás és persze osztagunk lövés képessége. A találatokra nincsen semmilyen 'mentődobás', azok rögtön sebet okoznak (ez így van közelharcnál is). Tehát a rendszerben a páncélzat nem mentődobást ad, hanem a célpont védelmét növeli meg, azáltal, hogy nehezebb eltalálni.

A célszám minden esetben 6+. Ha a módosítók értéke +3 és -4 közt van, akkor annyi D10 kockával dobunk ,amennyi az osztagban lévő támadások száma összesen. Ha a módosítók értéke -5 vagy rosszabb lenne, akkor a célszámunk 10-re változik és támadások felével lőhetünk. Pl: 4 talpból álló számszeríjász osztagban a talpaknak 2 támadása van. Ha lőni szeretnénk és a módosító -2 (közepes páncél), akkor 8D10-el dobunk., azonban -5 módosító (pl: ellenfél nehéz páncélban -3, mozogtunk -1, hosszútáv -1) a támadások felével dobunk 4D10-el és 10-re találunk. Szerintem elegánsabb megoldás, mint a D6-on még egyszer 4+ vagy többre dobni.

Vannak a rendszerben speciális lövés módok, ezeket az alakzatban harcoló íjászok képesek használni. Ilyen a Tömeges lövés és átlövéses móddal a hátsósorból is lehet lőni illetve tereptárgyak felett is el lehet lőni. Lőfegyveres osztagok képesek Védekező lövésre i

Közelharc:

A közelharc első része nemigen különbözik más rendszerekben alkalmazott módszertől, legalábbis az első része. Közelharcot kizárólag rohammal kezdeményezhetünk, ami egyenesvonalú mozgással történik, azonban az osztagok találkozásakor, soha nincsen igazítás. Ez azért van, mert ebben a játékban nincsenek több körön át tartó harcok két osztag közt, abban körben mindig lesz végeredménye a harcnak és az osztag arcvonalának iránya meghatározza majd a visszavonulás, menekülés vagy éppen az áttörés irányát. Szintén újdonság talán az, hogy minden az első sorban lévő talp harcol. A dobások szimultán mennek, tehát nincs olyan, hogy leverik az első soromat és nem üt vissza senki.

A találatoknál – mint a lövésnél – számít az ellenfél páncélzata és a két fél közelharcértéke adhat egy módosítót, plusz itt számíthat pár fegyverfajta is, ezt egy táblázatból kell kinézni. A célszám 6+ és persze lesz jönnek az előbb tárgyalt módosítónk is, mint a lövésnél. Ha a módosítók -5 alatt maradnak, minden támadás után 1D10 kockával dobunk, ha -5 vagy több, akkor a felével és 10-re találunk.

Ha ellenfelünkkel együtt megvagyunk a támadás dobásokkal jöhet a harc második szintje, a kör eredmény számolása. Ez a Warhammer-ből már ismerős lehet, de itt sokkal részletesebben van kidolgozva. Nem csak az okozott sebzések, sorbónuszok vagy oldalba és hátbatámadás számít. Kapunk pontokat a karakter jelenlétéért, túlerőért, különböző alakzatok, fegyverek és harci helyzetek használatáért. A lista elég részletes és ezek bármelyike befolyásolhatja a végeredményt. Ezeket a pontokat összeadjuk az okozott sebek számával és dobunk még egy D6 kockával. Ezek összege adja meg az elért pontunkat. Akinek nagyobb eredmény jön ki, az nyert. Itt számít majd a két fél pontjainak különbsége, ezek hatását és a közelharc végeredményét egy táblázatból nézhetjük ki. Döntetlen nincsen a közelharcban, ha a két fél pontjai egyformák, akkor újra dobnak egy D6 kockával. Aki a nagyobbat dobta az 1 ponttal nyeri a közelharcot.

Morál:

A játékban persze szerepet kap a morál is. Ezt jellemzően lövések okozta veszteségek után kell dobni, először 25%-os aránynál, utána viszont minden kapott seb után. Másik esemény, amikor morált dobunk a menekülők sorakoztatása. Ez mindig az első cselekedet a körben és ezt is D10-el dobjuk. Egy táblázatból nézhetjük ki a módosítókat és a végeredményt. A célszám itt is 6+ és a módosítóknál a hadvezérünk értékén kívül beleszámít az osztag morálértéke és az elszenvedett veszteségek. Morál dobás lehet még a vezér halála okozta eseményi is, de dobhatunk akkor is, egy osztaggal ha egy egységünk teljesen megsemmisül és van 8” körzetében más osztagunk.

A morálhoz tartozik a Megrendült állapot. Ez nem feltétlenül morál eseményre jön létre, lehetséges, hogy egy osztag alakzata terepen széttöredezett. Egységünk megrendül akkor is, ha oldalba vagy hátba támadják és még jó pár esemény esetén. Hatása viszont jócskán kihat az osztag erejére: közelharc támadásira és morál dobásaira -2 büntetés, ha van lőfegyvere -1 a lövésre és az ellene harcoló osztagok +2-t kapnak a köreredményhez. Látható, ha ez az állapot beáll, akkor érdemes minél hamarabb megszüntetni, mert az osztag teljesítményét nagyon lerontja. Ezt sikeres Fegyelem teszttel lehet, és erre a köre ez az egyetlen cselekedete az osztagnak aktiváció esetén.

A játékban van seregszintű morál is, amit szintén jegyezni kell a játék alatt. Minden alakzatban harcoló osztagunk 2, előcsatározók 1 és egyedül álló talpak (szekerek, hadigépek, stb.) ½ ponttal számítanak bele. Ezek összege adja meg a seregpont értékét és ennek a fele lesz a töréspont.

Minden megsemmisült osztag – de nem menekülő – az előbb leírt pontok valamelyikével számít bele a töréspontba. Azonban, ha elértük a töréspontot nem vesztjük el a csatát, de innentől kezdve nem lehet sorakoztatni a Megrendült egységeket.

Seregépítés:

Ez talán az egyik legjobb része a rendszernek. Lényegében megkapunk minden adatot és pontértéket, ahhoz, hogy bármilyen valaha létezett osztagot vagy sereget megalkossunk, ha azt hiányoljuk vagy nem vagyunk kibékülve a listákban látottakkal. Ez hatalmas előny a többi rendszerhez képest.

Itt mindig egy talp értékét számoljuk ki, itt számít a morál, a harcértékek, a kiképzés, a páncélzat és persze a képességek. Az osztag pontértéke pedig a benne lévő talpak számától függ. Az előcsatározók pontértéke mindig a fele a kapott pontértéknek, tehát 2 talpat kap a játékos az adott pontszámért. Cserébe viszont kevesebb sebpont és támadás jellemzi őket.

A rendszer tartalmaz egy csomó képességet, amit az osztagok kaphatnak, ezek teljes listája és azok pontértéke is megtalálhat a könyvben és a fordításban is. Itt aztán van minden, ami a történelem során előfordult: adhatunk lovasaink kaphatnak párthus lövést, a gyalogosok felvehetnek falanx alakzatot, lehetnek őrjöngő és fanatikus osztagaink, átképezhetünk osztagot könnyű gyalogsággá, ha nehéz terepen fogunk harcolni, alkothatunk vegyes fegyverzetű osztagokat és még sorolhatnám.

Végszó:

Nagyon jó rendszert ismertem meg a Crusder-ben, bátran állíthatom, hogy felveszi a versenyt a többi, más rendszerrel. Előnye, hogy egyszerű és gyorsan játszható egy kis gyakorlat után. Egyértelmű előny a seregépítő része, ez nem sok rendszerbe rakják bele, bármit megalkothatunk a játékban. A közelharcok reálisak, a kétszintű rendszer nagyon jól szimulálja a nagy tömb alakzatok szívósságát. A lőfegyverek nem gyengék, de jó taktikai érzék kell használatukhoz. A hadigépek meg pusztító erejűek, legyen szó dárdavetőről vagy ágyúról, lévén nincs semmilyen páncélzat ellenük. Egyetlen hátrányt tudnák csak mondani, hogy relatíve sok figura kell hozzá, bár ez seregfüggő is. Ezt a hátrányt azonban ellensúlyozza is az olcsó és nagy 1/72-es figura választék. 

Tehát, aki egy gyorsan és könnyen játszható történelmi rendszert keres, ami több korszakban használható és ráadásul megadja a lehetőséget a változatos seregépítéshez, az nem fog csalódni a Crusader-ben. 

Crusader honlap: http://www.crusaderpublishing.com/

Boiótiai kaland: Spárta-Thébai, 2013.06.08

Sziasztok,

Egy egész friss csatajelentést olvashattok ma itt, friss mert nemrég végeztünk a játékkal és szokásommal ellentétben rögtön meg is írtam ezt a kis bemutatót.

Ma egy új játékos, Vihar próbálta ki a Crusader-t és úgy gondolom meg is tetszett neki a rendszer és bár a csata nem úgy végződött számára, amit szeretett volna, de mindenképpen jól teljesített az első ütközetében.

Az ütközet a szokásos 1500 pontból zajlott, ami bemutató játékhoz megfelelő, de a seregek maradéktalan megismeréséhez persze elégtelen. A sok ismétlődés elkerülése végett ma nem Róma-Karthágó, hanem két görög sereg, két ősi rivális csapott össze: Thébai és Spárta.
Egy spártai sereg nyomul be Boiótiába, hogy feldúlja a vidéket és előcsalogassa a Thébai seregét és azt egy klasszikus falanx ütközetben semmisítse meg. Hogy ez mennyire lett sikeres, az kiderül az alábbi csatleírásból.

A seregek:

Thébai

Sztratégosz - általános képességekkel
Kadmeia őrség - 6 talp - Rendíthetetlen képességgel
Thébai-i polgárok - 6 talp - alap osztag
Thébai-i polgárok - 6 talp - alap osztag
Boiótiai előcsatározók - 4 talp - 'átlagos' lövés képesség és 'sorozott' morál
Thébai-i nehéz lovasság - 4 talp - 'képzett' morál


Spárta

Sztratégosz - általános képességekkel
Spártai polgárok - 6 talp - közepes páncél
Peroikosz hoplita - 6 talp
Peroikosz hoplita - 6 talp
Szkiritész előcsatározók - 4 talp - 'képzett' morál, 'átlagos' lövés képesség, könnyű páncélzat
Spártai lovasság (könnyű) - 4 talp - 'átlagos' közelharc képesség, könnyű páncél és 7-es kiképzés

Mindkét sereg egyforma pontból - 1492 pont - állt fel.
A közelharcokban is fej-fej mellett haladtunk, nagyon egyforma eredmények születtek , sokszor 1-2 pont döntött el egy közelharcot. Ennek ellenére 3 esetben is történt menekülés közelharcból, ami egyedinek számít, pláne ennyire egyforma seregek esetében.

A terep és felállás:

Péter fiam már rutinos terepépítő, bár egy kicsit egyforma vidéket készít minden csatához :)

Az erdő ezúttal is a fal mellett oldalon volt bár mérete egy kicsit nagyobb lett. Mindkét felállási zóna közepén volt egy-egy kisebb lankás domb. Az asztal másik oldalán pedig a szokásosnál nagyobb búzamező helyezkedett el, ami immár nehéz terepként funkcionált.

Vihar jobbszárnyán 2 osztag is volt: az előcsatározók és a mögöttük felálló lovasság. A thébai-i derékhadat a két falanx alkotta: jobbra állt a Kadmeia (a fellegvár) őrsége, mellette a dombon az egyik polgár falanx. A balszárny a nehéz terepre támaszkodva egyetlen polgár falanxból állt, mivel itt kisebb volt az esély egy megkerülő manőverre a terep miatt. 

Spártai seregem jobbszárnyán a könnyű lovasság állt, mellette egy peroikosz falanx. A derékhad egy peroikosz falanxból és a spártai polgárok falanxából állt. A balszárnyamon a szkiritész előcsatározók álltak fel. A sztrategoszok mindkettőnknél a dombon helyezkedtek el.

A kezdeményezést én nyertem meg és ki is használtam a lehetőséget és én indítottam meg a támadást.

A csata:

Az első körben csak mozgás volt nálam, lévén a görög seregek távolra ható egységeket ritkán tartalmaznak. Mivel a terep nem engedte meg, hogy egyenletes arcvonalat alkossak kénytelen voltam ezt az első körben megtenni. Így majd minden osztag rézsutos mozgással haladt előre és egyben igazította az arcvonalat. A lovasság a peroikoszok elé vágtatott, míg a szkiritészek teljes sebességgel az erdő felé nyomultak és el is érték az erdő szélét. A spártai polgárok egyenesen megindultak az ellenség felé.

Nem volt ez másképp a másik oldalon a polgár falanx lejött a dombról, míg a másik polgár osztag szintén rézsutos mozgással igazította magát az arcvonalhoz.  A másik oldalon a fellegvár őrsége felzárkózott a polgárok mellé, míg az előcsatározók mozgékonyságukat kihasználva megszállták az erdőt. Egyedül a lovasság nem találta a helyét, próbált helyezkedni.

A második körben a lovasságom elérte a búzamező szélét, míg a két peroikosz falanx kialakított egy arcvonalat a domb előtt és elindult előre, ám egyenlőre nem teljes sebességgel. A balszárnyon a szkiritészek is az erdőbe nyomultak és beköszöntek az ellenség előcsatározóinak, sajnos még veszteséget sem sikerült okozni, igaz az osztag nem teljes erejével támadott a fák közt.
A spártai polgárok nem mozogtak, hanem várták, hogy a többi osztag felzárkózzon.

Vihar is főleg manőverezett a falanxokkal, próbálta beállítani a rohamokhoz az irányokat. Harci cselekményben itt is csak az előcsatározók vettek részt, akik gerelyekkel válaszoltak a szkiritészek köszönésére, ám veszteség itt sem volt.

A harmadik körben még mindig nem kerültem rohamtávolságba, de több helyen úgy helyezkedtem, hogy felkínáltam a lehetőséget az ellenségnek. Az erdőben a fák közt igen nehét hadakozni és ez meglátszott az eredményeken is, még mindig semmi veszteséget nem sikerült okozni az ellenségnek.
A lovasság úgy mozgott, hogy rézsutos mozgással félig a búzamezőbe érjen és így mögötte lévő peroikoszok fel tudtak zárkózni rohamtávolságba. A terv az volt, hogy az ellenséges roham után a peroikoszok ellentámadást indítanak a veszteségeket szenvedett thébai-i polgárok ellen. Azonban nem minden alakult úgy ahogy terveztem...

Az ellenség rohama megtörtén pont úgy, ahogy gondoltam, de a kimenetele azonban gyökeresen mást hozott. Az ellenség hadvezére által vezetett thébai-i roham elsöprő volt, annak ellenére, hogy veszteséget nem okozott, mindösszesen a zavar amit keltettek elég volt arra, hogy a lovasság pánikszerűen meneküljön. Ez sajnos olyan jól sikerült, hogy az ellenség áttörést hajthatott végre, amivel el is érte az éppen felvonult peroikosz falanxot. Itt ugyan a roham kifulladt és már nem volt átütő erejű, de félelmetes kezdés volt Thébai oldalról ez a megmozdulás.

A másik thébai polgár falanx is rohamra indult és sikeresen szorította hátra a másik peroikosz falanxot, akik jelentős veszteséget i szenvedtek.

A másik oldalon a Kadmeia őrsége szintén rohamot indított a spártai polgárok ellen, ahol nagyon heves harcok zajlottak, mindkét oldalon nagyjából egyforma veszteséggel. Az előcsatározók a szkiritészekre dobtak gerelyeket, de hatástalanul, míg a lovasság még mindig helyezkedett.

Mivel a lovasságom elmenekült, a negyedik kört sorakoztatással kezdtem. Szerencsémre ez sikerült is, mert ha nem jött volna össze a teszt, ez az osztagom nagy eséllyel lefutott volna a pályáról.
Mivel sikerült, az osztag arcvonalat is váltott és az ellenség felé fordította a lovakat. Az előttük lévő peroikosz falanx ellentámadást indított az ellenség ellen. Ez elég jól sikerült, az ellenség vesztesége akkora volt, hogy szétvertük a falanx alakzatot teljesen, jócskán hátraszorítva őket. A legfontosabb esemény azonban az volt, hogy a harcban elesett a Thébai-i sztratégosz. A hadvezér elvesztése mindig nyomot hagy egy hadsereg morálján, most sem volt másképp, egy polgár falanx, a Kadmeia őrség és a lovasság el is rontotta a moráltesztjét és megrendültek. A hadvezér elvesztése azonban azzal is jár, hogy innentől kezdve nem lehet a megrendülést megszüntetni semmilyen módon!

A balszárnyon a szkiritészeket kihoztam az erdőből, hogy máshol vessem be őket, mint később kiderült ez nagy hiba volt, ám akkor ez még nem látszott. Mivel az eredeti célpontot nem értem volna el - Kadmeia őrség - úgy gondoltam útközben megzavarom az ellenség lovasságát. Itt sikerült egy veszteséget okoznom, és nem féltettem őket, mert egy esetleges roham esetén menekülni akartam velük. Közben a spártai polgárok megrohamozták az őrséget, akiknek kifejezetten fekszik a védekező pozíció, ahol a 'rendíthetetlen' képességüket is maximálisan ki tudják használni. Ily módon nem sikerült a roham úgy ahogy szerettem volna és visszapattantam a pajzsfalról bár mindketten veszteséget szenvedtünk. Középen elhelyezkedő peroikoszok támadtak, de megint véres fejjel vonultak vissza és a falanx alakzat is felbomlott.

Viharnak innentől kezdve nagyon nehéz dolga volt, az osztagainak több mint a fele meg volt rendülve és egy helyen haladt a támadás jól középen a dombnál. Azonban innen is lehet még fordítani és a hadiszerencse forgandó, ezt jól megtanultam ebből a játékból.

A kör első rohama ezért középen is indult és ahogy várható volt a peroikoszok nem is tudtak ellenállni a rohamnak, falanx alakzat nélkül nem sok esélyem volt feltartóztatni az áradatot. Nem is sikerült és a domb tetejéig hátrált az osztagom. A másik oldalon az előcsatározók követték a szkiritészeket és az erdőből gerelyekkel egy talp veszteséget okoztak nekik, én még a tesztet sem dobtam meg, így megrendültek. Ezt kihasználva az eddig várakozó pozícióban lévő lovasság lerohanta a szkiritészeket. Most sem sikerült semni sem, ugyanis a menekülési távolság nem volt elég a kitéréshez és a thébai lovasság utolérte az előcsatározóimat. Itt irtózatos mészárlás vette kezdetét, egyetlen rohammal a földbe tiporták a szkiritészeket és Vihar még áttörést is végrehajthatott. Az egyetlen pozitív esemény rám nézve ebben a körben az volt, hogy a spártai polgárok állták az őrség rohamát és nagy veszteséget okoztak nekik.

  
Az ötödik körben a sorakoztatott lovasság vezetését átvette a sztratégosz, első parancsa az volt, hogy a lovasság arcvonalat váltott és a dob elé érkezett polgár falanx felé fordult, hogy azt lerohamozhassa. Hogy a roham ívből ne kerülhessenek ki, előre hoztam a domb szélére a peroikosz falanxot, mintegy áldozati bárányt. Ez sajnos szükséges is volt, mint később kiderült. A másik peroikosz falanx most sem bírt a thébai polgárokkal. Minimális veszteséggel tolták egymást az osztagok, igazi falanxharc ment ezen az oldalon. Mivel más osztagom nem maradt, a spártai polgárok folytatták az előrenyomulást, annak ellenére, hogy az oldalukat előcsatározók fenyegették és az ellenséges lovasság is a hátukban volt már. Sajnos ennél a rohamnál felbomlott a falanx alakzat, igaz az őrség is szenvedett veszteséget.

Vihar ötödik köre rohammal indult. Mivel látta mire készülök a lovassággal, azt remélte, hogy egy erős rohammal kikerülhet a roham ívéből. Majdnem bejött a számítása, de talán számított az is, hogy elé mentem, így az üldözés is a lovasokhoz közel indult meg. Vereséget szenvedtem, de nem tudta kihozni a polgárokat a katlanból. Ezen események miatt úgy döntött, hogy a lovasságot nem a spártai polgárok hátába fordítja, hanem bajba jutott falanxa felé, hogy azokat támogassa. Sajnos a tesztet elrontotta, így ebben a körben a megzavarodott lovasság nem tudta a parancsot végrehajtani. Az előcsatározókat sem hagyta ki a mókából, mivel nem volt már ellenfelük megindultak a spártaiak felé, hogy gerelyeikkel zavart keltsenek a sorainkban. Ez szerencsémre nem sikerült, és szerencsém kitartott a Kadmeia őrség rohamkor is: sikerült akkor veszteséget okoznom, hogy immár egyetlen sora maradt csak a Thébai őrségnek és jócskán hátrálniuk kellett.

Elkövetkezett a hatodik és egyben utolsó kör is. Én is rohammal kezdtem, amit a lovassággal hajtottam végre. A sztratégosz sikerre vitte a támadást, mai megsemmisítő erejű volt. Lovasnak falanx ellen szinte csak akkor van esélye, ha azt oldalról vagy hátulról kapja el. Az oldal támadás teljes sikerrel járt a thébai-i polgárok megfutottak és mindezt veszteség nélkül értük el.
A másik oldalon a spártaiak tovább rohamoztak és a Kadmeia őrséget tovább szorították, akik immár hátát fordítva menekültek és az egész osztag két talpra csökkent. Mivel mást nem tudtam csinálni mindkét peroikosz osztag kiképzés tesztet tett, hogy a megrendült állapotot megszüntesse. A domb mögötti osztag sikerrel járt, de a mezőn kint lévőnek sajnos nem sikerült, így a játék utolsó rohamát megrendülve fogadták.

Vihar utolsó körében a menekülök sorakoztatásával kezdett, ami részben sikerült is: a polgárokat sikeresen megállította és azonnal a lovasok felé fordította. Azonban a Kadmeia őrséget nem tudta megállítani és menekülés és a dezertálások miatt az osztag felbomlott. Így egyetlen bevethető osztaga maradt a másik polgár osztag. Ezzel rohamot is jelentett, de ez inkább neki jelentett nagyobb veszteséget, mert ez az osztag is két talpra csökkent, bár sikerült a peroikoszokat hátrább szorítania.
A másik bevethető osztag az előcsatározók voltak, akik most utol is érték a spártai polgárokat és gerelyekkel egy veszteséget is okoztak, így ez az osztag három talp méretűre csökkent. Itt is volt a vége, mert a lovas osztag csak irányba állt, lényegében a fotó kedvéért, mivel nem volt több kör ennek már nem volt jelentősége.

 
Nem hirdettünk egyértelmű győztest, pontok alapján 3-1 ide volt az állás. Mindkét fél tudott volna mivel támadni, szóval nem mondanám, hogy valamelyik fél döntő fölényt tudott volna kiharcolni.
Mindenesetre nagyon változatos volt a játék dacára annak, hogy képességekben és létszámban két egyforma görög sereg állt fel. A hadiszerencse hol az egyik oldalon bukkant fel, hol a másikon. Én a közelharcokat egyértelműen a D6 dobásokkal buktam el, a támadás dobásim átlagosan jók voltak. Vihar jókat dobott D10-el és főleg D6-tal, sok szinte vesztes közelharcot hozott vissza egy-egy jó dobással. Remélem megtetszett neki a játék és legközelebb is találkozunk a táblán, immár a perzsa sereg vezéreként.

Fortuna Kegyeltje, avagy fordulat Gallia Cisalpina-ban, 2013.05.18

Sziasztok,

A most bemutatott csatát nem jómagam játszottam, hanem barátaim: Misi és Zsolt. Ezt az ütközetet a pünkösdi kelta-karthágói csata után játszottuk, de sajnos csak most volt időm a leírást elkészíteni.
Misi és Zsolt a harctéren még nem került egymással szembe, de a római sereg egyáltalán nem ismeretlen a Misi számára. Az előző csatához képest egy kissé módosított listával jött.

A csata az utolsó előtti körig teljes gall fölénnyel zajlott, de akkor történt valami, ami megrendítette az egész gall sereget és teljesen más vége lett a csatának, mint amire mindenki számított.

Kelta sereg:

Gall hadúr - általános karakter
Gall harcosok (6 talp) - nincs fejlesztés
Gall harcosok (6 talp) - nincs fejlesztés
Törzsi harcosok (6 talp) - közepes páncél
Előcsatározók (4 talp) - nincs fejlesztés
Gall lovasság (4 talp) - nincs fejlesztés
Előcsatározó könnyű lovasság (4 talp) - nincs fejlesztés

Hozzám hasonlóan Zsolt is egy állandó sereget használ, most is ezt hozta, mivel ez bevált neki.

Római sereg:

 Legatus - általános karakter
Velites (6 talp) - nincs fejlesztés
Hastati (6 talp) - nincs fejlesztés
Principes (6 talp) - 'jó' harcérték
Triarii (3 talp) - nincs fejlesztés
Skorpio (1 talp) - nincs fejlesztés

Terep:

Két kisebb domb volt a pályán majdnem egymással átellenben, de még a felállási zónákon kívül. A gall térfélen lévő domb előtt egy kisebb erdő terült el, míg a római térfélen lévő dombnál egy kis farm volt található, épülettel és szántófölddel. A római felvonulási zónát azonban még egy kis erdő választotta ketté. Ez a terep lényegében a galloknak kedvezett inkább, mert volt hely a gyalogsági rohamok kivitelezésére, míg a rómaiak nemigen tudták a magaslatra telepíteni a harci gépeiket.

Felállás:

A gall jobbszárnyon az előcsatározó könnyű lovasság foglalt állást, mellettük a gall lovasság. A derékhad 3 masszív gyalogos tömbből állt: középen a láncinges törzsi harcosokkal és két oldalt pedig a gall harcosok tömegével. A balszárnyat mindösszesen csak a gerellyel felfegyverzett előcsatározók alkották. A római hadrend a létszám hátrány miatt lényegében arra szorítkozott, hogy a rohamokra legalkalmasabb terepszakaszt lezárja. A római jobbszárny a skorpio-ból és a triarii-ból állt, bár az utóbbinak a feladata inkább a derékhad támogatása volt, mintsem a szárny védelme. A derékhad a principes-ből és a hastati-ból állt, a balszárnyat a velites tartotta a domb mögött. A római csatasoron jócskán túlnyúló gall osztagok nem sok jót ígértek Róma fiainak, de majd meglátjuk mit hoz a hadiszerencse a két fél számára.

Lefolyás:

A kezdeményezést Mis nyerte, aki viszont a lehetőséget átengedte a római seregnek. Zsolt így kénytelen volt elsőnek mozdulni, habár az ütközetei többségében mindig reagálni szokott. A római hadmozdulatok az egyszerűség jegyében zajlottak, mert minden osztag csak az alap sebességével nyomult előre, kivéve a skorpio-t, ami kilőtte az első dárdákat, 1 sebpont veszteséget okozva a bal oldalon álló gall harcosoknak. A velitesnek sikerült megszállnia a dombot és így a római arcvonal elé kerültek.

  Ezek után Misi megindította a gallokat. A 'heves' teszek egy része nem sikerült és így pár osztag üvöltve rohant a rómaiak felé, persze így a többi osztag is ahogy tehette követte őket, hogy az arcvonal ne töredezzen szét. A jobbszárnyon a lovasság a farm felé indult teljes sebességgel, míg a balszárnyon az előcsatározók az erdőt kerülték meg, hogy leszámoljanak a hadigépekkel.

A következő körben a rómaiak védekezésbe mentek át. A vonalakat ki igazították és nem mozdultak, harci aktivitást kizárólag a skorpio nyújtott, de a lövései most rendre mellé mentek, a gallok nagy szerencséjére. Mivel a rómaiak passzív taktikája miatt távolság nem a megfelelő ütemben csökkent a harcolók közt, Misinek tovább tartott közelharcba kerülni, szerencséjére a római harci gépek nemigen találtak, így minimális veszteségekkel sikerült az ellenség vonalait megközelíteni.
Az előcsatározó lovasság elfoglalta a farmot harcba bocsátkozott a velites-el, de veszteségek egyik oldalon sem voltak. A rómaiak számára riasztóbb volt viszont az, hogy a gall előcsatározók lényegében dobás távolságra kerültek a skorpiok-tól.

A következő kör sem hozott változást a római hadi tervebn, hacsak azt nem, hogy a skorpio kénytelen volt az előcsatározókat lőni, hogy magát védje. Ez némi sikerrel járt, mert a gallok szenvedtek veszteséget. A velites is aktívvá vált ebben a körben, mivel a jobbszélső gall harcos osztag dobás távolságba került és sikerült veszteséget okozni ott is. A gall gyalogság teljes sebességgel mozgott előre szokás szerint, míg az előcsatározó lovasok előjöttek a fedezékükből, hogy teljes erővel támadhassanak a velites-re, sajnos ezúttal sem sikerült veszteséget okozni. A gall sikereket lényegében csak az jelentett, hogy a gyalogos előcsatározóknak sikerült találatokat elérni a skorpio-n.

   

A következő körben megindultak a rohamok, a törzsi harcosok indultak meg először, és mielőtt belecsapódtak volna a principes soraiba a hastati állította meg őket. Azonban a bepáncélozott törzsi harcosokat a hastati nem tudta feltartani és hátralökték őket. Ez olyan jól sikerült, hogy saját veszteség nélkül sikerült, miközben a hastati megrendült és jó páran elestek közülük.

A második rohamot a bal oldali gall harcos osztag vezette, célpontjuk a principes volt, de a rohamot ők sem tudták feltartani. A gallok ellenállhatatlan erővel törtek előre hátraszorítva a rómaiak színe-javát. Sajnos itt már érezhető volt a minőségi különbség: jóval nagyobb veszteségek érték a gallokat, mint a principes-t.

Eközben a gall jobbszárnyon is fokozódott a helyzet: a gall könnyű lovasság betört a római arcvonalon nyílt résbe, ami a hastati hátrálása miatt keletkezett és helyét a velites-re rohamozó gall lovasság vette át. A velites a szokásos előcsatározó taktikával ellentétben nem tért ki a roham elől, hanem vállalta a közelharcot: először megszórták a lovasságot, majd 1 talp veszteséggel hátraszorultak. Ezzel lényegében elvesztették a rómaiak a dombot. Az előcsatározó gyalogság azonban nem bírta kiiktatni a skorpiot.

A rómaiak tartották a vonalakat, igaz ez nagyon nehezen ment. Végig megvolt az a lehetőség, hogy nagyon hátra nyomják őket.


A következő körben a balszélső gall harcosokon volt, akik megrohanták a triarii-t. A rohamozó gall harcosok neki csapódtak a triarii pajzsfalnak, de a veteránok egy tapodtat sem mozdultak. Lábukat megvetették és hosszú dárdáikkal szörnyű mészárlást vittek végbe a páncéllal alig rendelkező gallok közt. A triarii-ra rohamozó gallok teljes vereséget szenvedtek, ami akkora sokkot okozott a seregben, hogy Misi elvesztette a kezdeményezést és a köre véget ért. Ez nagy katasztrófa volt, mert így minden más osztaga kimaradt lényegében egy körből. Utólag látható, hogy ez el is döntötte a meccset.

A szabályok szerint így megint Zsolt köre következett és természetesen Zsolt rögtön kihasználta a lehetőséget és rohamot jelentett a megtört gallokra a triarii-val. Ennek nem is lehetett más eredménye, minthogy a gallok további veszteségek után még messzebb futottak.

Misinek nem sikerült sorakoztatni a menekülőket, akik a dezertálók és a sebesültek tömege miatt megszűntek osztagnak lenni.

A következő körben a velites kihasználva az ellenség tétlenségét, elkezdte megkerülni a lovasságot és folyamatosan gerelyekkel zaklatta őket, több-kevesebb sikerrel. A hastatii felzárkózott a principes mellé így római arcvonal megint egységes lett. A legfontosabb esemény azonban az lett, hogy a triarii arcvonal váltással a törzsi harcosok oldalába fordult. Igaz rohamozni már nem tudtak, de egyértelmű volt Misi számára, hogy a következő körben megtörténik az oldalba támadás. Ennek elkerülésére vagy késleltetésére csak azt tudta csinálni, hogy a könnyű lovasságot átvezényelte középről a fenyegetett osztaga mellé.

Lényegében itt lett a vége, mert Misi feladta: részben a kialakult helyzet, részben idő hiányában.
Valószínű, hogy a beszorított gall egységek végül elvéreztek volna a harapófogóban. nem sok hiányzott hozzá, hogy a másik szárnyon is teljessé váljon a bekerítés.
Izgalmas meccs volt, ami az utolsó kör kivételével a galloknak állt. Talán Zsolt sem hitte volna, hogy hozza a meccset, de az a bizonyos katasztrofális gall támadás miatt az egész sereg megtorpant.
Addig a pillantaig volt izgulni valója Zsoltnak, mert a heves gall támadások majdnem lenyomták a pályáról, Ő is beismerte utóbb, hogy túl keveset jött előre, csak szerencséje volt. Mindenképpen kiérdemelte a Fortuna Kegyeltje címet.

Így esett, hogy a hibázó római hadvezér végül szerencsésen és dicsőségben tért vissza Rómába Gallia Cisalpina-ból, de a gallok bosszút esküdtek, amit soha nem felednek és egyszer revánsot vesznek.  

Kelták földjén, Kartágó-Gall ütközet, 2013.05.18

Május 18-án Pünkösd előtt megint csatát vívtunk: ellenfelem Misi keltái voltak, akik ellen ez a seregem még nem harcolt soha. Kíváncsi voltam, mire megyek a sok kiszámíthatatlan heves és fanatikus egységgel szemben.

Seregem a szokásos kereken 1500 pontos listából épült fel, amit eddig is hoztam:

Boetarch – általános értékekkel

Afrikai gyalogság (2×6 talp) - nincsen fejlesztés

Pun városi polgár milícia (6 talp) - falanx alakzat

Líbiai előcsatározók (4 talp)

Numidaiai könnyű lovasság (4 talp) - lövés 'Jó' értékre fejlesztve

Baleári parittyások (4 talp)

Zsoldos tarentum-i lovasság (4 talp)

Kelták:

Kelta hadúr – általános értékekkel

Gaesati (6 talp) – fanatikus osztag

Gall harcosok (2×6 talp)

Könnyű lovasság (4 talp) – előcsatározók

Gall lovasság (4 talp)

Kelta előcsatározók (4 talp)

A terep:

A csatatér nagy részét sík terep foglalta el, de mindkettőnk felállási zónájában volt egy-egy kisebb, de meredek domb. A csatatér baloldalán egy erdő volt, míg a másik oldalon egy farm. A dombok nem játszottak nagy szerepet, mert tényleges lövész osztagokkal egyikünk sem rendelkezett és inkább a felállási zóna részen helyezkedtek el. Viszont az erdő elfoglalása akár csatadöntő momentum is lehet, mivel birtoklója állandóan fenyegetni tudja az itt elhelyezkedő szárnyat, illetve meg lehet akadályozni egy az erdő megkerülésével elvégzett átkaroló hadműveletet. Persze ehhez megfelelő egységek is kellenek, de nekem rendelkezésemre álltak a megfelelő elcsatározók a feladathoz.

Felállás:

A felállásomat ez előbb leírtak határozták meg, így a jobbszárnyamat a líbiai előcsatározók és a numidiai lovasság alkotta. A gyors mozgású egységek feladata lett az erdő elfoglalása és onnan az ellenség nyugtalanítása és esetlegesen támadás, ha a hadiszerencse úgy hozza.

A derékhad felépítésében most változtattam, részben mert itt a domb kettévágta az arcvonalam és mert az ellenséges lovasságot a falanx akarta megállítani. Ezen okok miatt a domb két oldalán egy-egy afrikai gyalogság foglalt helyet, közöttük a dombon pedig a parittyások és a Boetarch.

A balszárnyat a pun polgárok falanxa és a tarentum-i lovasok alkották.

                                                             A karthágói arcvonal

                                                                 A kelták tömege

A kelták balszárnya az előcsatározóból és az egyik gall harcosokból álló osztagból épült fel. Az előcsatározók nem titkolt célja volt, az erdő megszerzése. A kelta derékhad gall harcosokból és a Gaesati-ból álló elég erős támadó ékből állt. Szerencsére Soldurii most nem volt, de így is megjártam. Misi jobbszárnya csak lovasságból állt és ez nem sok jót jelentett számomra, de kíváncsi voltam, hogy az nem túl erős, de falanx alakzatban harcoló polgárok meg tudják-e fogni a lovasrohamot.

A csata lefolyása:

A csatát én kezdtem miután Misi a győztes dobost felhasználva átengedte a kezdeményezést. A tervem az erdő elfoglalására épült, amit az előcsatározók elfoglalnak és biztosítanak és mellette csatát kínálok az afrikai gyalogsággal egy feltehetőleg megtizedelt gall gyalogsággal. A balszárnyon nem terveztem sok mindent, a falanxnak meg kell fognia a lovasságot és tartania az arcvonalat.

Ebből kifolyólag minden osztagom mozgott előre, hogy elérjék a ki jelölt terepszakaszokat. A tarentum-i lovasság a farmot szállta meg mellettük, de kissé lemaradva a falanx és az afrikai gyalogosok haladtak. Mivel a dombnak sok hasznát egyenlőre nem láttam a parittyások le is rohantak róla és az arcvonal előtti sík terültre álltak ki. Mellettük a másik afrikai gyalogság az erdő felé manőverezett oly módon, hogy a jobboldalát közvetlenül az erdő védje. A líbiai előcsatározók azonnal elfoglalták az erdőt egy rövid futás végén, míg a numidiai lovasság messzire előre vágtatott és félig meg is kerülte az erdőt úgy, hogy láthatóvá vált a gallok balszárnya.

 A gallok se voltak restek és megindult az egész hadseregük, szinte az egész kelta gyalogság egyszerre indult meg üvöltve felém, egy ellenállhatatlan emberi falként. A lovasság jó előrevágtatott közeledve a farm felé, hogy lerohanják az ott lévő gyenge lovasságomat. Viszont a másik oldalon Misi kénytelen volt az előcsatározókkal a rohanó törzsi harcosok oldalát védeni, mert nagyon közel kerültek a lovasaim.

Következő körben a balszárnyamon csak manőverezés zajlott: a falanx felzárkózott a lovasság mellé, de az afrikai gyalogság tartotta az állásait. A parittyások merészen előre nyomultak és lőttek, de sajnos eredmény nélkül. A jobbszárnyon a líbiaiak birtokba vették az erdőt, majd a lovasság tűz alá vette a gall előcsatározókat, némi veszteséget okozva nekik gerelyekkel. A gallok jöttek előre, a lovasság rohamot is jelentett a tarentum-i lovasokra, akikkel vállaltam a közelharcot, de az nem jól sikerült és 1 talpnyi veszteséggel hátra is szorítottak. A gall gyalogság szórványos lövések mellett nyomult előre és egyik gall harcos osztag elérte az erdő szélét, míg mások az elől lévő parittyásokra jelentettek rohamot, akik persze kihasználták mozgékonyságukat és kitértek a roham elől.

Az igazi küzdelem a 3. körben kezdődött: a polgárok falanxa rohamot jelentett a gall lovasokra, a Boetarch vezetésével.  

                                                              A roham...

 Bár kicsit nagyobbak voltak a veszteségeink, sikerült a gall lovasokat hátraszorítani.A líbiai előcsatározók a másik szárnyon felzárkóztak az erdő szélére és onnan dobálták gerelyekkel a törzsi harcosokat, némi sikert elérve, míg a numidaiai lovasság elkönyvelhette az első igazi sikeremet, a gall előcsatározók a veszteségek miatt teljesen megzavarodtak és a káosz uralkodott el rajtuk.

Az erdő mellett állást foglalt afrikai gyalogság mellé visszahoztam a parittyásokat és ezúttal sikerült eredményt is elérni a második gall harcos osztagon. Így a kör végére sikerültek a célok: a lovasok ellenében tartottam az arcvonalat és a jobbszárnyamon végrehajtottam az átkarolást. Azonban a lényeg a gall harcosok tömege még ott volt!

                                               A 3. kör végén kialakult helyzet.

  

A következő körben sikerült tumultust okoznom a kelták közt: mindkét törzsi harcos osztag az erdő melletti afrikai gyalogságot szemelte ki magának és így egymást is akadályozták. Erre a körre a sikerült a gall előcsatározók nagy részét lemészárolni, a csekély maradék elmenekült.

                                                      A helyzet bonyolódik. 

Eközben Misi kénytelen volt az előcsatározó lovasságát átcsoportosítani, hogy legyen mivel védenie a balszárnyát. Tehette is, hiszen egy elrontott sorakoztatás teszt után a tarentum-i lovasok még mindig meg voltak zavarodva és úgy döntöttem nem is próbálkozom ezzel többet, a játék végéig kisebb hatékonysággal ugyan, de még használhatóak (minden cselekedettre -2).  A falanx és a gall lovasok párharca eddig kiegyenlítően folyt, már mindkét osztag vesztett 1-1 talpat és szerencsére a Boetarch is életben maradt. Viszont a Gaesati tovább nyomult előre és nem volt osztag aki megállítsa őket. A velük közelharcba került afrikai gyalogság szégyenszemre elfutott az első roham után, pedig a veszteségek nem indokolták ezt az eredményt.

                                                  A helyzet nem irigylésre méltó.

                                             Furor Celtica, avagy a gaesati rohamozik...

                                         ... és az eredmény: az afrikai gyalogság elmenekült!

                                     Csak szépen sorjában - afrikai gyalogosok védelemben...

                                        ... győzelem, kelta rohamok megtörtek a pajzsfalon!

Az erdő mellett patakokban folyt a vér... a kelták hibába rohamoztak véres fejjel kellett visszafutniuk, köszönhetően az afrikai gyalogság kitartásának és az előcsatározók gerelyeinek. Misi a könnyű lovasság oda vezénylésével próbált a helyzeten javítani és persze a parittyások elől a célpontot védeni.

                                                                  A felmentő sereg.

Mindez már nem sokat jelentett, mert rohamot jelentettem az eddig védekező afrikai gyalogsággal, védekezés után most támadásban kellett megmutatni, hogy ki a jobb. Ez olyan jól sikerült, hogy a gallok el is menekültek. Persze a támadást megint a líbiai és numidiai gerelyek készítették elő.

                                                  Ez a roham megsemmisítő erejű volt.

 A balszárnyon is végre rendeződött a helyzet: a nemesi lovasságot megfuttattuk, de ennek ára a nagy veszteség volt, olyannyira, hogy a falanx alakzat felbomlott és csak a Boetarch jelenlétének köszönhető, hogy győztek a polgárok.

                                                 Az üllő és kalapács elől nem árt elfutni.

A gaesati megfordítása viszont nem túl egyszerű feladat, mint minden kelta egységnek, nekik is alacsony a Kiképzés&Fegyelem értékük, ezért a gall hadúrnak a vonalakon kellett áttörnie és személyesen parancsnokolni a katonáknak.

                                                       A hadúr az arcvonalban...

                                                   A csapásmérő gaesati élén.

Az utolsó körben a győzedelmes afrikai gyalogságom megrohanta és elkergette a gall könnyű lovasságot, de főszerepben már nem a közelharc volt, hanem a lövések. Az összes gerellyel rendelkező osztagomat próbáltam olyan pozícióba hozni, hogy veszteséget tudjak okozni a gall osztagokban. Elég sok ilyen volt, de nem sok esélyem volt olyan veszteség okozására, ami az ellenség pusztulását jelentené. Így talpveszteséget okoztam a gall lovasságnak, a gall harcosoknak, akik közül egy osztag el is menekült. Így nem maradt más, mint a gaesati felé fordítottam a pun polgárokat. Misi még megdobálta gerelyekkel az afrikai gyalogságomat, okozott is egy veszteséget, egy-két osztagot mozgatott és itt lett a vége a 6. körben.

                                                                      A játék vége!

Végszó:

Érdekes meccs volt. Az állás alapján nem hirdettünk egyértelmű győztest, bár nekem több lehetőségem lett volna a végén. Egyedüli harcképes gall osztag a gaesati és a könnyű lovasság volt. Ezzel szemben nekem egy afrikai és a milícia, plusz a 2 lovas osztag és a 2 előcsatározó. Valószínűleg 2 előcsatározó is elég lett volna, hogy kivéreztesse a gaesati-t, akik viszont nem rendültek volna meg soha, lévén fanatikus az egység, szóval kénytelen lettem volna közelharcba kerülni velük, a döntés végett.

A kelták:

Erősek az biztos, 3-4. körig lényegében Misinek állt a zászló, még ha a csatajelentésből ez nem is derül ki. Ekkor vesztettem el az afrikai gyalogságom és neki egy-két sebpont vesztesége volt.
Aztán a gaesati kirohanta magát és megszakadt a lendület azáltal, hogy elfogyott az ellenség előttük.
A fanatikus képesség nagyon erős és Misi sokszor azzal bukott egy-egy jó közelharcot, hogy a kör végén a D6-al kicsit dobott. Itt ez ki van küszöbölve, mert a szabály szerint a fanatikusnak nem lehet rosszabb az eredménye, mint az ellenfélé. Tehát, ha nagyot dob, akkor jó neki, ha kicsit akkor meg az én eredményemet használja. Előny még, hogy mindig kapnak rohambónuszt: vagy rohamoznak vagy ellen-rohamoznak. Hátrányuk viszont, hogy idővel a kör eleji heves teszteket biztos elrontja a játékos és erre az időre legtöbbször már hideg fej kéne, nem esztelen roham . Szóval a szabályok jól adják vissza a kelta sereg sajátosságait.

Karthágó: 

Nekem tetszik ez a lista. Többfajta sereg ellen próbáltam és bár most nem arattam egyértelmű győzelmet, a sereg jól működött, kizárólag az egyik afrikai gyalogság menekülése volt, amire nem számítottam. A sok előcsatározó lehetőség nagyon manőverezhetővé teszi a sereget és a harci teljesítményük sem elhanyagolható. 3-4 előcsatározó körönként szép sebzéseket tud bevinni és az ellenfél nem nagyon tud ez ellen mit tenni. A nehéz gyalogság teljesen átlagos és bár az elején hiányoltam a Hosszú dárdákat, mára már nem okoz problémát a hiányuk. A joker egységem a polgárok lettek. Olcsók, kevéssé páncélozottak, de a falanx alakzat opció ellenállóvá teszi őket. eddig mindig beváltak és egy csatában sem pusztultak el, bár az alakzat minden ütközet végére felbomlott.
Hátrányuk még az, hogy ezekhez az eredménykehez mindig kellett a Boetarch is, így viszont nem tud más osztagot irányítani.

Egy szó, mint száz ezt az 1500 pontos listát bővítem 2000 pontra, mivel Misivel megbeszéltük, hogy itt az ideje a seregnövelésnek. Legközelebb már 2000 pontos pun sereg fog a pályára lépni.